Az esőkimaradások mindig is a krikett legvitatottabb logisztikai problémái voltak. Az ötnapos teszt képes elnyelni a jelentős időjárási késéseket a tartaléknapokon és a meghosszabbított játékidőn keresztül, de a korlátozott futású krikettben – különösen a T20-ban – a 20 perces esőkésés megváltoztathatja az egész mérkőzést. A sport évtizedeket töltött a nyers megoldások alkalmazásával, mire Frank Duckworth és Tony Lewis statisztikusok 1997-ben matematikailag védhető választ adtak. A később Steven Stern által finomított és Duckworth-Lewis-Stern (DLS) névre keresztelt módszerük ma már az ICC hivatalos szabványa a megszakított, korlátozott futású mérkőzéseken a célok felülvizsgálatára.
Miért van szüksége a krikettre esőszabályra
Az esőmegszakítások intuitív megoldása egyszerű arány: ha a 2. csapat húszból öt overt veszít, csökkentse a célját 25%-kal. Ez az "arányos" módszer, és szinte minden reális forgatókönyv esetén mélyen igazságtalan.
Fontolja meg, miért: egy csapat először ütőképes, megosztja a kockázatot mind a 20 over között, folyamatosan elveszítve a kaput, és felgyorsul az utolsó átadásokban, amikor a pályakorlátozás véget ér. A 20 overből 160-at üldöző csapat teljesen másképp játszik, mint az a csapat, amelyik 15 over alatt 120-at üldöz – a szükséges futási arány névlegesen 8,0-ról 8,0-ra ugrik, de a mezőnyező oldal nem veszítette el az öt overt jelentő defensive bowling egyenértékű „erőforrását”. Az üldöző oldal elvesztette a nagy értékű pontozási átlépéseket a cél arányos csökkentése nélkül.
A DLS lényege az, hogy egy csapat futási pontszerzési potenciálját egyszerre két erőforrás határozza meg: a hátralévő futamok és a kézben lévő kapuk. Ha egy csapatnak kevesebb kapuja van (kevesebb hibahatár), akkor sokkal károsabb az üldözésből az over-ok eltávolítása, mint ha tíz kapuja van. Pro-rata ezt az interakciót teljesen figyelmen kívül hagyja.
Az "Erőforrások" koncepciója: Overs × Wickets
A DLS előre kiszámított erőforrástáblázatot használ. A hátralévő labdaszerzések és a kézben lévő kapuk minden kombinációja a csapat teljes pontszerzési erőforrásának egy százalékát jelenti. A táblázat több ezer nemzetközi mérkőzés történelmi pontozási mintáiból származik.
Egy egyszerűsített illusztráció (nem a pontos DLS-tábla):
| Overs Remaining | 0 Wickets Lost | 3 Wickets Lost | 6 Wickets Lost | 9 Wickets Lost |
|---|---|---|---|---|
| 20 | 100.0% | 75.1% | 49.0% | 18.4% |
| 15 | 85.1% | 64.3% | 42.4% | 16.2% |
| 10 | 66.5% | 50.1% | 33.5% | 12.8% |
| 5 | 40.0% | 31.6% | 21.5% | 8.6% |
| 0 | 0% | 0% | 0% | 0% |
A teljes DLS-táblázat minden over és wicket kombinációhoz tartalmaz értéket. Fontos, hogy a kapcsolat nem lineáris: a játékrészek késői elvesztése (amikor egy csapatnak kevés kapuja van, és gyorsulási módban van) sokkal károsabb, mint az overs korai elvesztése.
Hogyan számítja újra a DLS a célt
Amikor a 2. csapat játékrészei megszakadnak, a számítás a következő struktúrát követi:
Ha az 1. csapat megszakítás nélkül teljesítette a teljes inningjét:
Team 2's Par Score = Team 1's Score × (Team 2's Resources% / 100)
Revised Target = Par Score + 1
Ha az 1. csapat játékrészei is megszakadtak:
A "G50" érték (a teljes 50 vagy 20 feletti inningtől elvárt átlagos pontszám, amelyet az ICC évente frissít) bekerül a számításba. A képlet igazodik ahhoz a tényhez, hogy mindkét csapat erőforrásai csökkentek, és a több erőforrással rendelkező oldalnak kell megfelelően arányos előnyt szereznie.
A DLS professzionális kiadása (PE) – amelyet minden nemzetközi mérkőzésen használnak – szintén nemlineáris korrekciót alkalmaz a nagyon magas első játékrészek összesítése esetén, mivel azok a csapatok, amelyek lényegesen a G50-es benchmark felett szereznek gólt, általában hatékonyabban teszik ezt, mint az alacsony pontozású csapatok.
Kidolgozott példa: T20 mérkőzés megszakadt 10 overnél
Beállítás:
- Az 1. csapat 160 futást ér el 20 futás alatt (megszakítás nélkül)
- A 2. csapat megkezdi üldözését; eső leállítja a játékot, miután a 2. csapat 10 overt kapott, és 75 futást szerzett 2 elveszett kapuért
- A játékvezetők nullára csökkentik a hátralévő játékrészeket – a mérkőzést leállítják
A felhasznált erőforrások meghatározása:
A 2. csapat inningjének elején: 20 over maradt, 0 elveszett kapu = 100% erőforrás.
10 over után 2 elveszett kapuval: 10 over maradt, 2 kapu elveszett = (a táblázatos illusztrációk alapján) körülbelül 60,5% erőforrás maradt.
A 2. csapat által használt források = 100% − 60,5% = 39,5%
De mivel az eső leállította a játékot, és nincs több overre, a 2. csapat csak erőforrásainak 39,5%-át használta fel.
A par score kiszámítása:
Team 2 Par Score = Team 1 Score × (Team 2 Resources% / Team 1 Resources%)
= 160 × (39.5% / 100%)
= 160 × 0.395
= 63.2
63-ra kerekítve. A 2. csapat 75 pontot ért el, ami meghaladja a 63-as par pontszámot, tehát A 2. csapat nyer DLS módszerrel.
Ha inkább csökkentették volna a mérkőzést, mint abbahagyták volna – mondjuk a 2. csapat 15 labdarúgást kap 20 helyett –, akkor a módosított cél a következő lett volna: 160 × (2. csapat erőforrása 15 labdarúgáshoz, 0 kapu) / 100% = 160 × 85,1% ≈ 136 futást kell nyernie, ami azt jelenti, hogy a 7 csapatnak 3 futást kell nyernie.
Híres DLS-viták
A DLS jelentős viták központja volt a nagy téttel járó meccseken, elsősorban azért, mert a kimenetei ellentétesek az alkalmi nézőkkel.
2019-es női ICC T20-as világbajnokság döntője (Ausztrália vs India): Ausztrália ütése után az eső félbeszakította a mérkőzést. Az Indiára kitűzött DLS-célt széles körben vitatták, a kritikusok azzal érveltek, hogy a par pontszámot túl magasra határozták meg a mérkőzés körülményei miatt, és a mérkőzést már India ütése előtt megszakították.
2016. évi T20-világbajnokság döntője (Nyugat-India vs Anglia): Az esőkésés a mérkőzés közepén módosult a kiosztások körül, és a DLS újraszámítása olyan módosított célt eredményezett, amelyet Nyugat-India végül elüldözött az utolsó labdától a krikett egyik legdrámaibb befejezésében. A DLS alkalmazása helyes volt, de hozzájárult a kaotikus befejezéshez.
Különböző ODI-tornák: A kritikusok régóta megjegyezték, hogy a DLS hátrányos helyzetbe hozhatja az üldöző csapatot az alacsony pontszámú mérkőzéseken, nehéz pályákon, mivel az erőforrástáblázatot eredetileg magasabb pontszámú meccsekre kalibrálták. Stern 2004-es felülvizsgálata és a folyamatban lévő frissítések részben foglalkoztak ezzel, de ez a felfogás továbbra is fennáll.
DLS vs VJD: A versengő módszerek
A V. Jayadevan indiai matematikus által kifejlesztett VJD módszer alternatív matematikai keretet kínál a felülvizsgált célokhoz. Két külön erőforrás-görbét használ – egyet a normál pontozáshoz, egyet pedig a gyorsított pontozáshoz –, és némileg eltérően kezeli a többszörös megszakításokat.
| Feature | DLS | VJD |
|---|---|---|
| Developer | Duckworth, Lewis, Stern (UK) | V. Jayadevan (India) |
| Official ICC use | Yes (all international matches) | No (ICC does not recognize for internationals) |
| Domestic use | Most countries follow ICC | Used in some Kerala and Indian domestic fixtures |
| Handling of low-scoring matches | Improved post-Stern revision | Claims better calibration for sub-par totals |
| Transparency | Published formula framework; PE table undisclosed | Openly published curves |
| Multiple interruptions | Handled via iterative resource subtraction | Handled via separate curve calculations |
Az ICC rendszeres időközönként felülvizsgálta a VJD-t, és nem fogadta el, hivatkozva a DLS nemzetközi feltételek melletti kiterjedt validálási eredményeire. A VJD támogatói azzal érvelnek, hogy méltányosabban kezel bizonyos éles eseteket – különösen a kanyargós pályákon alacsony pontszámú mérkőzéseket. A vita valódi statisztikai kihívást tükröz: egyetlen forrástáblázat sem képes tökéletesen megragadni a pálya, a körülmények, a csapaterő és a mérkőzéshelyzet minden kombinációjának futáspontozási dinamikáját.
A DLS definíció szerint tökéletlen marad. Ez egy statisztikai modell, amelyet egy emberi sportra alkalmaznak, hatalmas helyzeti változékonysággal. Amit biztosít, az a következetesség, az átláthatóság a keretben (ha nem a pontos táblázataiban), és több évtizedes hitelesítési adatok – ami jóval több, mint amit elődei valaha is kínáltak.